MAGYAR NEMZETI SZOCIALISTA K√ĖNYVT√ĀR
1. SZ√ĀM

MIGRAY J√ďZSEF

MIT AKAR
A MAGYAR NEMZETI
SZOCIALISTA
MOZGALOM

KIADJA:
A MAGYAR NEMZETI SZOCIALISTA P√ĀRT
SZELLEMI MUNKAK√ĖZ√ĖSS√ČGE
1936

ELŇźSZ√ď.

A magyar nemzeti szocialista mozgalmat ellenfelei √©s ellens√©gei a legk√ľl√∂nb√∂zŇĎbb v√°dakkal illetik, hogy gy√∂ng√≠ts√©k, s ha lehet, hogy elg√°ncsolj√°k. Az elsŇĎ √©s legfŇĎbb v√°d: "idegenbŇĎl hozott, meg nem em√©sztett eszme", azt√°n: "p√°ngerm√°n ideol√≥gia, amely a n√©met imperialisztikus t√∂rekv√©seket szolg√°lja a Duna-medenc√©ben"; majd pedig: "nem egy√©b, mint a Hitlerizmus kop√≠roz√°sa politikai akarnokok r√©sz√©rŇĎl" √©sat√∂bbi.

A Magyar Nemzeti Szocialista P√°rt Szellemi Munkak√∂z√∂ss√©ge, amely kereszt√©ny magyar fizikai s szellemi munk√°sokb√≥l alakult, abb√≥l a c√©lb√≥l, hogy a magyar szocializmus tudom√°ny√°t mŇĪvelje, - elhat√°rozta, hogy ezeknek az ostoba, kelek√≥tya v√°daskod√°soknak egyszersmindenkorra v√©get vet azzal, hogy egy r√∂piratsorozatot ind√≠t meg a magyar nemzeti szocializmus eszmek√∂r√©nek n√©pszerŇĪs√≠t√©s√©re √©s terjeszt√©s√©re, hogy mindenki elŇĎtt nyilv√°nval√≥v√° v√°lj√©k a fenti v√°dak ostobas√°ga, amelyek forr√°sa rendszerint vagy a tudatlans√°g, vagy - a tudatos hazugs√°g √©s a rosszakarat√ļ sz√°nd√©k a magyar nemzeti szocializmus eszm√©j√©vel √©s mozgalm√°val szemben.

A magyar nemzeti szocialista mozgalom - magyar n√©pmozgalom: teh√°t se nem fascizmus, se nem hitlerizmus. C√©lja: azoknak a t√∂rt√©nelmileg sz√ľks√©ges gazdas√°gi, t√°rsadalmi, kultur√°lis √©s √°llampolitikai reformoknak a komoly kereszt√ľlvitele, amelyek a, nemzet √©let√©t, fennmarad√°s√°t √©s j√∂vendŇĎ fejlŇĎd√©s√©t biztos√≠tj√°k. A mozgalom tudom√°nyos alapelvei Migray J√≥zsefnek "A marxizmus csŇĎdje" c. munk√°j√°ban vannak lefektetve, amely egyszersmind megjel√∂li a mai liber√°lis kapitalista gazdas√°gi √©s √°llamrend v√°ls√°g√°b√≥l a kivezetŇĎ utat is, ami nem m√°s, mint - a kereszt√©ny erk√∂lcsi alapokon fel√©p√ľlŇĎ nemzeti szocializmus megval√≥s√≠t√°sa.

Mi itt az "idegenbŇĎl hozott eszme", mi itt a "p√°ngerm√°n ideol√≥gia" √©s a "n√©met imperialista √©rdekek szolg√°lata" - amikor Migray J√≥zsefnek k√∂nyv√©t az eg√©sz kereszt√©ny magyar sajt√≥ osztatlan elismer√©ssel fogadta √©s m√©g Migray politikai √©s vil√°gn√©zeti ellenfelei is elismerik, hogy mŇĪve alapos, komoly tudom√°nyos munka?

Advertisement

A magyar nemzeti szocializmus teh√°t, elm√©leti megalapoz√°s√°ban is magyar √©s kiz√°r√≥lag az √∂nc√©l√ļ magyar √°llamis√°g √©rdekeit szolg√°lja.

Ez a r√∂pirat, amely "Mit akar a magyar nemzeti szocialista mozgalom?" c√≠mmel jelenik meg, k√ľl√∂n kiad√°sa Migray J√≥zsef √ļj mŇĪve "Bevezet√©s"-√©nek. Az √ļj mŇĪ "A magyar nemzeti szocializmus t√∂rt√©nelmi, gazdas√°gi √©s kultur√°lis alapjai" c√≠mmel jelenik meg √©s r√©szletesen sz√≥l az eg√©sz magyar √©let t√∂rt√©nelmileg sz√ľks√©ges reformj√°r√≥l. Mivel a mŇĪnek itt kiadott r√©szlete kiv√°l√≥an alkalmas arra, hogy minden magyar dolgoz√≥ embert t√°j√©koztasson a magyar nemzeti szocializmus l√©nyeg√©rŇĎl √©s c√©lj√°r√≥l s az ostoba v√°dakat, hazugs√°gokat √©s r√°galmakat eln√©m√≠tsa, r√∂piratsorozatunkat e remekbe k√©sz√ľlt √≠r√°ssal ind√≠tjuk h√≥d√≠t√≥ √ļtj√°ra, aj√°nlva: minden dolgoz√≥ magyarnak!

Vasv√°ry Lajos

vasmunk√°s

a Magyar Nemzeti Szocialista P√°rt
Szellemi Munkaközösségének
elnöke.

***

"Másképpen lesz holnap, másképpen lesz végre,
√öj arcok, √ļj szemek kacagnak az √©gre.

Advertisement

√öj szelek ny√∂getik az ŇĎs magyar f√°kat,
V√°rjuk m√°r, v√°rjuk az √ļj magyar csod√°kat.

Vagy bolondok vagyunk s elvesz√ľnk egy sz√°lig,
Vagy ez a mi hit√ľnk val√≥s√°gra v√°lik."

Ady.

T√∂rt√©nelmi sorsfordul√≥ elŇĎtt √°ll a vil√°g minden n√©pe √©s nemzete. Mi is. K√∂r√ľl√∂tt√ľnk, b√°rmerre n√©z√ľnk, minden√ľtt a forrong√°sok, a vaj√ļd√°sok folyamat√°t l√°tjuk. Egy √ļj vil√°gkorszak van sz√ľletŇĎben. Ami ma van, az meg nem maradhat, sok√°ig m√°r fenn nem √°llhat, az √ļj viszont - m√©g nincs itt. A vil√°gh√°bor√ļ ugyanis a liber√°lis kapitalista t√°rsadalmi √©s √°llamrendszerek fejlŇĎd√©si folyamat√°nak a befejez√©se volt. Benne √©s a p√°rizsi √©s p√°rizs-k√∂rny√©ki b√©kedikt√°tumokban jutott t√∂k√©letesen kifejez√©sre a liber√°lis kapitalista vil√°gfelfog√°s l√©nyege, igazi belsŇĎ tartalma: a szellemi vaks√°g, a lelkiismeretlens√©g √©s a korl√°tlan rabl√≥√∂szt√∂n, aminek uralomra jut√°sa a t√°rsadalmi √©s √°llami √©letben v√©gsŇĎ fokon a n√©pek, nemzeteik roml√°s√°ra, pusztul√°s√°ra vezet. S miut√°n most az emberek milli√≥i saj√°t bŇĎr√ľk√∂n √©rzik a liber√°lis kapitalista vil√°gfelfog√°snak √©s a belŇĎle eredŇĎ gyakorlati politik√°nak minden k√∂vetkezm√©ny√©t -, valami m√°sra, embers√©gesebb, jobb t√°rsadalmi √©s √°llamrendi viszonyokra, √°llapotokra v√°gyva, minden√ľtt l√°zadoznak ellene. H√°rom nagy eur√≥pai orsz√°gban m√°r meg is t√∂rt√©nt a liber√°lis kapitalista t√°rsadalmi √©s √°llamrenddel val√≥ forradalmi szembefordul√°s: s √≠gy mi magyarok ma abban a helyzetben vagyunk, hogy val√≥s√°ggal p√°holyb√≥l n√©zhetj√ľk a h√°rom nagy gazdas√°gi √©s √°llampolitikai k√≠s√©rletnek, az oroszorsz√°ginak, az olaszorsz√°ginak √©s n√©metorsz√°ginak lefoly√°s√°t √©s el√©rt eredm√©nyeit s a hasznos√≠that√≥ tanuls√°gokat azokb√≥l levonhatjuk a magunk sz√°m√°ra an√©lk√ľl, hogy a k√≠s√©rletez√©sekkel val√≥ kock√°zatot viseln√ľnk kellene. A tanuls√°goknak a levon√°sa s a megfelelŇĎ gazdas√°gi, politikai, jogi √©s kultur√°lis reformok gyors√ľtemŇĪ v√©grehajt√°sa -, hogy elker√ľlj√ľk a v√©szesebb megr√°zk√≥dtat√°sokat -, volna √≠me a t√∂rt√©nelmileg sz√ľks√©ges √©s elod√°zhatatlan magyar reformpolitika √ļtja; √°mde mi t√∂rt√©nik? Semmi. Komoly reformoknak m√©g csak a b√°tortalan kezdeteit se l√°tjuk. Mint valami poshad√≥ vizŇĪ t√≥, √ļgy h√≠n√°rosodik be az eg√©sz magyar √©let. A helyes megismer√©s, a t√∂rt√©nelmi, tiszt√°nl√°t√°s, az elsz√°nt nemes akarat, a faji √©s nemzeti szolidarit√°s m√©ly √©s komoly √°t√©rz√©s√©nek tisztavizŇĪ patakjai az egyre h√≠n√°rosod√≥ magyar √©letnek ma m√°r val√≥s√°ggal bŇĪzh√∂dt vizŇĪ tav√°ba nem omolhatnak, hogy f√∂lfriss√≠ts√©k √©s megtiszt√≠ts√°k, mert a magyar meg√ļjhod√°s lehetŇĎs√©g√©nek √ļtj√°ba minden√ľtt g√°tak emelŇĎdtek. Az orsz√°gban hihetetlen m√©rt√©kben megerŇĎs√∂d√∂tt, nagyra nŇĎtt bank- √©s kartellkapitalizmus elsz√≠vja a termelŇĎmunka √©s re√°lvagyon √©leterŇĎit, aminek k√∂vetkezt√©ben az anyagi l√©tfelt√©teleikben f√ľggŇĎ helyzetbe ker√ľlŇĎ, r√©gebben szabad √©s f√ľggetlen √∂n√°ll√≥ iparosok, kereskedŇĎk √©s gazd√°k, mindegyre gerinctelenebbekk√© v√°lnak politikai magatart√°suk szempontj√°b√≥l; az elszeg√©nyedett √©rtelmis√©gi k√∂z√©poszt√°lynak ugyanez a sorsa, sŇĎt m√©g sokkal nagyobb m√©rt√©kben. K√ľl√∂n√∂sen a k√∂ztisztviselŇĎk √©s k√∂zalkalmazottak r√©tege v√°lik mindegyre kocsony√°sabb gerincŇĪv√©, mert az egym√°st k√∂vetŇĎ korm√°nyok, amelyek ma hatalmi v√©grehajt√≥ szervei csup√°n a bank- √©s kartellkapitalizmusnak, √°rgus-szemekkel ŇĎrk√∂dnek a k√∂ztisztviselŇĎk √©s k√∂zalkalmazottak politikai magatart√°sa f√∂l√∂tt. Az ipari munk√°soszt√°ly roppant prolet√°rt√∂megeit pedig a munkan√©lk√ľlis√©g testet-lelket sorvaszt√≥ hat√°sa t√∂ri le ezidŇĎszerint cselekvŇĎk√©pess√©g√©ben, am√≠g tŇĪrhetetlen k√©nyszerhelyzet√ľk - meg-meg√ļjul√≥ l√°zong√°sokba √©s l√°zad√°sokba nem kergeti ŇĎket. Mindezek mellett ott √°ll m√©g a megbilincselt sajt√≥-, gy√ľlekez√©si √©s egyes√ľl√©si szabads√°g g√°tja is a nemzeti meg√ļjhod√°s folyamat√°nak az √ļtj√°ban. Ami sajt√≥ja van ezidŇĎszerint az orsz√°gnak -, a korm√°ny √°ltal aj√°nd√©kozott megjelenhet√©si joggal, teh√°t egy saj√°tos kiv√°lts√°ggal felruh√°zva -, az legnagyobbr√©szt teljesen idegen szellemŇĪ sajt√≥, azaz: √©ppen az orsz√°g √©s nemzet lelet√©re n√©zve annyira k√°ros bank- √©s kartellkapitalizmusnak a kitartott sajt√≥ja, amelynek az a hivat√°sa, hogy am√≠g a magyars√°g s √°ltal√°ban a dolgoz√≥ n√©pr√©tegek gazdas√°gi kiszipolyoz√°s√°nak a folyamata tart, b√≥dulatban tartsa a lelkeiket, hogy r√° ne √©bredjenek arra, hogy tulajdonk√©ppen mi is t√∂rt√©nik vel√ľk?

Advertisement

Ezekkel a g√°takkal k√∂r√ľl√∂vezve pusztul a magyar √©let, sorvad a nemzet √©letereje s v√°lik mindegyre veszendŇĎbb√© az orsz√°g √∂n√°ll√≥s√°ga, szabads√°ga √©s j√∂vŇĎje.

Vannak, akik l√°tj√°k az orsz√°gban ezt a borzalmas folyamatot, akik szeretn√©k lerombolni a nemzeti meg√ļjhod√°s √ļtjaiban √°ll√≥ g√°takat, akik szeretn√©k, ha a magyar √©let oly tiszta, friss √©s ragyog√≥ lenne, mint a tengerszemek vize; akik szeretn√©k az erk√∂lcsi elmocsarasod√°st √©s a szellemi beh√≠n√°rosod√°st megakad√°lyozni, √°mde az eszk√∂z√∂k s a m√≥dok, amiket v√°lasztottak, egy√°ltal√°n nem alkalmasak arra, hogy vel√ľk a nemzeti meg√ļjhod√°s √ļtj√°ban √°ll√≥ g√°takat lerombolj√°k s szabadd√° tegy√©k az √ļj magyar √©letnek, az igazi val√≥s√°gos magyar f√∂lt√°mad√°snak az √ļtj√°t. Ezt a c√©lt ugyanis r√©szletreformokkal el√©rni m√°r nem lelhet. Azok a mozgalmak, politikai p√°rtok, amelyek egyes k√©rd√©sek megold√°s√°ra, r√©szletreformok kereszt√ľlvitel√©re t√∂rekszenek, f√©lreismerik a t√∂rt√©nelmi helyzetet s nem akarj√°k tudom√°sul venni, hogy teljesen c√©ltalan k√≠s√©rletez√©st folytatnak, mert egy korhadt, √©leterej√©t vesztett, megszuvasodott t√∂rzsre akarnak √ļj √°gakat oltani. M√°r pedig a liber√°lis kapitalista gazdas√°gi, t√°rsadalmi √©s √°llamrend ilyen t√∂rt√©nelmileg kiv√©nhedt t√∂rzs, amelyre √ļj √©letet ojtani nem lehet, amelyet vagy a t√∂rt√©nelem vihara, egy k√≠m√©letlen forradalom d√∂nt le, vagy az evol√ļci√≥ ir√°ny√°t j√≥l l√°t√≥, komoly politikusok reformpolitik√°j√°nak fejszecsap√°sai takar√≠tanak el az √ļtb√≥l, hogy helyet adjon √ļj √©letform√°ik kifejlŇĎd√©s√©nek.

Politikai p√°rtok, politikai mozgalmak t√∂bb-kevesebb "programpont"-tal, mint fegyverzettel f√∂lszerelve, hasonl√≠tanak Napoleon kor√°nak g√∂rbe fringi√°j√ļ nemzeti f√∂lkelŇĎ seregeihez, amelyek az egym√°sra tornyosul√≥ s elŇĎre rohan√≥ t√∂rt√©nelmi esem√©ny√©kkel szemben csak veres√©get szenvedhetnek. Ez√©rt a magyar nemzeti szocialista mozgalom, f√∂lismerve a t√∂rt√©nelmi helyzetet s a folyamatban l√©vŇĎ t√∂rt√©nelmi √°talakul√°s k√∂vetelm√©nyeit √©s sz√ľks√©geit, nem r√©szletk√©rd√©sek megold√°s√°ra, nem r√©szletreformok kereszt√ľlvitel√©re t√∂rekszik: hanem - az eg√©sz magyar √©let gy√∂keres gazdas√°gi, t√°rsadalmi √©s √°llamszervezeti reformj√°t tŇĪzte ki c√©lj√°ul.

Advertisement

A nemzeti szocializmus teh√°t az orsz√°g, a nemzet √©let√©ben √ļj t√∂rt√©nelmi korszakot jelent, vagyis: vil√°gn√©zeti szembefordul√°st a liber√°lis kapitalista vil√°gfelfog√°ssal s √≠gy vele sz√∂ges ellent√©tben √°ll√≥ gyakorlati reformpolitik√°t, a magyar dolgoz√≥ n√©p, a nemzet egyeteme √©rdek√©ben.

Korunk emberi ig√©nyeit a liber√°lis kapitalista gazd√°lkod√°si rend a mai √°llam√©let keret√©ben kiel√©g√≠teni nem tudja. √Āthidalhatatlan ellent√©t √°ll fenn a magyar n√©p, a magyar nemzet √©letig√©nyei √©s √©letf√∂lt√©telei s a bank- √©s kartellkapitalizmus nyakl√≥ n√©lk√ľl val√≥ profithajsz√°ja k√∂z√∂tt. A n√©p, a nemzet √©rdeke, hogy minden egyes tagja emberhez m√©lt√≥ √©letet √©lhessen, hogy szellemi, erk√∂lcsi √©s testi erej√©nek teljess√©g√©t √°ll√≠thassa a nemzeti √©s √°llami fennmarad√°s √©s fejlŇĎd√©s szolg√°lat√°ba, m√≠g a kapitalista gondolkod√°s √©s √©rz√©svil√°g ezzel az egyetemes emberi √©s nemzeti szemponttal ellent√©tben, csak a korl√°tlan anyagi mag√°nhaszon - a hatalmon l√©vŇĎ √©rdekcsoport haszn√°nak szem√ľveg√©n √°t n√©z minden emberi tev√©kenys√©get, kezdve a legegyszerŇĪbb fizikai munk√°t√≥l a legmagasabb kultur√°lis, tudom√°nyos, irodalmi, mŇĪv√©szi tev√©kenys√©gig. Emberek milli√≥i, n√©pek, nemzetek pusztulhatnak el a bank- √©s kartellkapitalizmus profithajsz√°ja miatt. Az emberi szenved√©sek k√∂nny- √©s v√©rtengere ennek a gyilkos gazdas√°gi √©s t√°rsadalmi rendszernek a haszon√©lvezŇĎit meg nem ind√≠tja s ha a veszedelem k√∂zeled√©s√©t √©rzik, lelkiismeretlen√ľl m√°sok munk√°j√°nak kiszipolyoz√°s√°b√≥l szerzett tŇĎk√©iket biztosabbnak v√©lt helyre, idegen orsz√°gba mentik √°t, mert az ŇĎ c√©ljuk sohasem az ember, a n√©p, a nemzet, hanem - egyed√ľl csak a tŇĎke megment√©se √©s "gy√ľm√∂lcs√∂ztet√©se".

A liber√°lis kapitalista gazd√°lkod√°si √©s t√°rsadalmi rendben nem a termelŇĎ munka s a re√°lvagyon a gazdas√°gi √©let fŇĎt√©nyezŇĎje: hanem a spekul√°ci√≥, a nagy munkan√©lk√ľli j√∂vedelmek megszerz√©s√©nek lehetŇĎs√©gei. A termelŇĎ munka minden hozad√©k√°t a bankok, kartelek √©s a b√∂rzei spekul√°ci√≥k vez√©ralakjai nyelik el, sokszor m√©g koldusmorzs√°kat se hagyva a verejt√©kezŇĎ munka embereinek asztal√°n. A liber√°lis kapitalista gazd√°lkod√°si √©s t√°rsadalmi rendben a munka elvesztette term√©szetes c√©lj√°t: az emberi √©letnek emberhez m√©lt√≥ fenntart√°s√°t √©s tov√°bbfolytat√°s√°nak biztos√≠t√°s√°t s a mag√°nprofit szerz√©s√©nek lett az eszk√∂z√©v√©. A p√©nz csereeszk√∂zbŇĎl √°ruv√° lett √©s √∂nc√©ll√° v√°lt, amelynek egyre fokoz√≥d√≥ kamatig√©nyeit a termelŇĎmunka √©s a re√°lvagyon t√∂bb√© kiel√©g√≠teni nem tudja. A dolgok term√©szetes rendj√©nek ez a vissz√°j√°ra val√≥ fordul√°sa az oka a legyŇĎzhetetlennek l√°tsz√≥ s meg-meg√ļjul√≥ gazdas√°gi v√°ls√°goknak, a t√∂megnyomornak a h√°bor√ļknak √©s minden borzalomnak, ami korunkban szem√ľnk el√© t√°rul.

Advertisement

Ezen a rendszeren r√©szletk√©rd√©sek megold√°s√°ra val√≥ t√∂rekv√©ssel, r√©szletreformokkal l√©nyegesen v√°ltoztatni nem lehet. Ahogy egyetlen v√©rengzŇĎ vad√°llatb√≥l sem lesz j√°mbor b√°r√°nyfajta, ha karmait idŇĎnkint megnyirb√°lj√°k, √ļgy a kapitalizmus "kin√∂v√©seinek megnyes√©s√©vel" se lehet a gazdas√°gi √©s t√°rsadalmi bajokon tart√≥san seg√≠teni. Ilyen "reformmunka" eredm√©nyess√©g√©rŇĎl csak olyanok √°lmodozhatnak, akiknek halav√°ny sejtelm√ľk sincs a mai kapitalizmus mibenl√©t√©rŇĎl, aminek nincsenek "kin√∂v√©sei", hanem igenis vannak term√©szetes, azaz: bensŇĎ t√∂rv√©nyszerŇĪs√©get k√∂vetŇĎ velej√°r√≥i, gazdas√°gi, t√°rsadalmi √©s √°llam√©leti hat√°sai √©s t√ľnetei, amelyek elker√ľlhetetlenek √©s meg nem m√°s√≠thatok mindaddig, am√≠g - a kapitalizmus szelleme uralkodik a gazdas√°gi, t√°rsadalmi √©s √°llami √©letben.

A magyar nemzeti szocializmus mint √°ltal√°nos √©s egyetemes gy√∂keres reformt√∂rekv√©s a dolgok √∂sszef√ľgg√©s√©nek t√°rgyilagos, azaz helyes megismer√©s√©bŇĎl, a magyar √©let bajainak m√©lyrehat√≥ vizsg√°lataib√≥l sarjadt √©s fejlŇĎd√∂tt ki. Nem indul teh√°t semmif√©le "idegenben kitermelt, k√ľlf√∂ldi eszm√©k" ut√°n; nem kop√≠rozza, nem m√°solja m√°s orsz√°gok hasonl√≥ elnevez√©sŇĪ politikai p√°rtjainak programj√°t, mert akkor √©letk√©ptelen eszmeterm√©k, torzsz√ľl√∂tt volna, hiszen minden orsz√°gnak m√°sok a t√∂rt√©nelmi, gazdas√°gi, t√°rsadalmi √©s politikai fejlŇĎd√©si alapjai s ugyanabba a sz√ľlet√©si hib√°ba esn√©k, mint a marxista szoci√°ldemokr√°cia, amely a marxizmus dogm√°inak sablonj√°t pr√≥b√°lta minden nemzet politikai √©s gazdas√°gi √©let√©re r√°h√ļzni, am√≠g - a gyakorlati √©letben csŇĎdbe nem jutott, miut√°n egyetlen gazdas√°gi, t√°rsadalmi vagy √°llam√©leti k√©rd√©st eredm√©nyesen sehol megoldani nem tudott. Oroszorsz√°gban pedig - gy√°r- √©s fegyh√°z√°llam lett belŇĎle. EbbŇĎl a meg√°llap√≠t√°sib√≥l mindj√°rt l√°that√≥ teh√°t az is, hogy: a nemzeti szocializmus - nem azonos a marxista szocializmussal vagy annak egyik vagy m√°sik v√°lfaj√°val.

T√©ved√©s, ami n√°lunk nagyon gyakori - √©s a t√°rsadalomb√∂lcselet k√©rd√©seiben nagy j√°ratlans√°gra vall -, ha valaki a szocializmust, annak eszmei √©s erk√∂lcsi tartalm√°t, a marxizmussal azonos√≠tja √©s √∂sszezavarja. A szocializmusra val√≥ eszmei √©s erk√∂lcsi t√∂rekv√©s ugyanis sokkal r√©gibb, mint a marxizmus keletkez√©se. Szocializmusnak voltak iskol√°i m√°r j√≥val a marxista szocializmus kialakul√°sa elŇĎtt s a szocializmust mint eszm√©t a maga erk√∂lcsi √©s gazdas√°gpolitikai tartalm√°val m√°sok is k√©pviselt√©k Marx idej√©ben is, meg az√≥ta is, an√©lk√ľl, hogy - marxist√°k lettek volna. A marxista szocializmus - a szocializmusnak mint t√°rsadalomb√∂lcseleti eszm√©nek csak egyik v√°lfaja, egyik iskol√°ja, de nem maga a szocializmus eszm√©je. √Čppen ez√©rt Sombart Werner, a nagy n√©met k√∂zgazd√°sz √©s t√°rsadalomb√∂lcs√©sz nagyon helyesen s a szocializmus t√∂rt√©nelmi fejlŇĎd√©s√©nek megfelelŇĎen, a marxizmussal kevert szocializmust - "prolet√°rszocializmus"-nak nevezte el, √©lesen megk√ľl√∂nb√∂ztetve azt az emberis√©g nagy gondolkoz√≥inak, a nagy humanist√°knak √©rzelmi alapokb√≥l vagy filoz√≥fiai elgondol√°sb√≥l eredŇĎ vall√°sos vagy intellektu√°lis szocializmus√°t√≥l. De nem, hogy csak a marxizmussal nem azonos mag√°nak a szocializmusnak az eszm√©je, hanem nem azonos a v√°rosi, ipari prolet√°rs√°g mozgalm√°val sem, mert fogalmi tartalma t√ļlterjed a puszta munk√°smozgalmon s a szocializmus fogalma, eszmei tartalma teljesen k√ľl√∂n√°ll√≥an alakult ki a munk√°smozgalmakt√≥l. Nem √©rdektelen k√ľl√∂nben tudni, hogy a "szocializmus" mint t√°rsadalomb√∂lcseleti fogalom elŇĎsz√∂r Giuliani Giacomo olasz katolikus papnak 1803-iban olasz nyelven megjelent mŇĪv√©ben fordul elŇĎ "socializmo" - "socialista" - √©s "socializzare" form√°kban s mŇĪv√©ben a szocializmus fogalma egyet jelent a katolicizmussal, szemben az isteni √©s term√©szeti nagy √©letk√∂z√∂ss√©gbŇĎl kiszakadt, lelkileg atomiz√°l√≥dott ember individualizmus√°val, azaz egy√©niesked√©s√©vel. A szocializmus teh√°t igazi re√°lpolitikai √©s erk√∂lcsi tartalma szerint, mint az elmondottakb√≥l is l√°that√≥, nem jelent se t√°rsadalom-, se √°llam-, se vall√°sellenes t√∂megmozgalmat; nem azonos√≠that√≥ teh√°t -, amit itt √ļjra lesz√∂gez√ľnk, k√ľl√∂n√∂sen gondolkodni nem akar√≥k sz√°m√°ra -, sem a marxista szoci√°ldemokr√°ci√°val, sem annak orosz v√°lfaj√°val, a bolsevizmussal, de a k√ľl√∂nb√∂zŇĎ munk√°smozgalmakkal sem.

Advertisement

Az a gy√∂keres gazdas√°gi, t√°rsadalmi √©s √°llamszerkezeti reformpolitika, amelyet a nemzeti szocializmus tŇĪz√∂tt ki maga el√© c√©lul, szembefordulva a mai liber√°lis kapitalista gazdas√°gi-, t√°rsadalmi- √©s √°llamrenddel, megk√∂veteli teh√°t n√°lunk is a fogalmak √©s eszm√©k tiszt√°z√°s√°t. Az √ļj magyar √©let szempontj√°b√≥l nagyon fontos teh√°t, hogy a szocializmust v√©gre n√°lunk se azonos√≠ts√°k minduntalan se j√≥hiszemŇĪ tudatlans√°gb√≥l, se konok butas√°gb√≥l, vagy √°rtani, zavart kelteni sz√°nd√©koz√≥ rosszakaratb√≥l - a marxista prolet√°r-szocializmussal, vagy annak egyik-m√°sik v√°lfaj√°val. A szocializmust, mint t√°rsadalomb√∂lcseleti eszm√©t ErŇĎdi-Harrach B√©la egyetemi tan√°r, az Egyetemi Szoci√°lpolitikai Int√©zet vezetŇĎje, hogy eloszlassa e k√©rd√©s k√∂r√ľl az elm√©k zavar√°t, a k√∂vetkezŇĎk√©ppen hat√°rozta meg: "A szocializmus eszm√©j√©nek tartalma - a k√∂z√∂s c√©lokba helyezett egy√©ni √©rdeknek a szoci√°lis k√∂teless√©ghez √©s szoci√°lis felelŇĎss√©ghez val√≥ viszony√°b√≥l kialakult t√°rsadalmi rend, mely az eszk√∂z√∂kben √©s az eredm√©nyekben az igazs√°got fejezi ki" [1]

Amint teh√°t ErŇĎdi-Harrach B√©l√°nak ez a fogalmi meghat√°roz√°sa is mutatja, nemcsak a kor sz√ľks√©ge, de az igazs√°goss√°g elv√©nek diadalra juttat√°sa is megk√∂veteli, hogy a nemzeti √©let keret√©ben val√≥suljon meg a szocializmus, vagyis: az a t√°rsadalmi rend, amelyben az egy√©ni √©rdek al√° van rendelve a k√∂z√©rdeknek √©s a nemzet minden egyes tagj√°ban elevenen √©l a szoci√°lis k√∂teless√©g√©rz√©s √©s a szoci√°lis felelŇĎss√©g√©rz√©s s a korm√°nyzat gyakorlati politik√°j√°nak eszk√∂zei √©s eredm√©nyei az erk√∂lcsi √©s t√°rsadalmi igazs√°goss√°got juttatj√°k kifejez√©sre.

√Čs mi egy√©b mindez, - mint a lelkekben megelevenedett nemzeti √∂ntudat, azaz: a n√©pi, faji szolidarit√°snak, az √∂sszetartoz√°snak √©s az √∂sszetartoz√°s sz√ľks√©gesnek cselekv√©st ir√°ny√≠t√≥ komoly √°t√©rz√©se.

Advertisement

A nemzeti szocializmust teh√°t, ami sok egy√©ben k√≠v√ľl elv√°lasztja a marxista prolet√°rszocializmust√≥l, elsŇĎsorban az, hogy kiindul√≥pontja nem az √°llatemberi √©rdekharc, az oszt√°lyszolidarit√°s, hanem a n√©pi szolidarit√°s s √≠gy a rabl√≥kapitalizmus √©s l√°zad√≥ proletari√°tus k√∂z√∂tt foly√≥ rombol√≥ oszt√°lyharc hely√©be a nemzeti √∂sszetart√°st, a nemzeti √©letk√∂z√∂ss√©get, a szoci√°lis felelŇĎss√©g√©rz√©st s √ļgy az egy√©n, valamint a k√∂zszervezetek √©s az √°llam sz√°m√°ra az ebbŇĎl foly√≥ szoci√°lis k√∂teless√©geket √°ll√≠tja.

A nemzeti szocializmus teh√°t gyakorlatban a t√©nyleges nemzeti egys√©g kifejezŇĎje s mint ilyen - nem jelsz√≥, nem √ľres fr√°zis, hanem √°lland√≥ cselekv√©s, olyan int√©zked√©sek √©s int√©zm√©nyek sorozata, amelyek t√©nyleg a magyar n√©p egyetem√©nek, a magyar nemzetnek az √©rdekeit szolg√°lj√°k s nem emelnek egyes, szŇĪkk√∂rŇĪ √©rdekcsoportokat a maguk hatalmi √©rdek√©vel √©s anyagi √∂nz√©s√©vel az egyetemes nemzeti √©rdekek f√∂l√©, meghamis√≠tva a nemzeti √∂sszetartoz√°s √©s √∂sszetart√°s eszm√©j√©t.

A nemzeti szocializmus eszm√©je √≠gy erk√∂lcsi tartalm√°ban kifejezŇĎje egy√ļttal a krisztusi erk√∂lcstannak is, azaz: maga a gyakorlati kereszt√©nys√©g, amely a kereszt√©nys√©get nem √ľnnepnapi pr√©dik√°ci√≥kban, nem politikai szaval√°sokban, szavaz√≥kat hal√°sz√≥ kortesbesz√©dekben, semmitmond√≥ fr√°zisokban akarja diadalra juttatni a t√°rsadalmi √©s √°llami √©letben, hanem tettekben √©s a krisztusi erk√∂lcstannak megfelelŇĎ int√©zked√©sekben √©s int√©zm√©nyekben.

Advertisement

√Čs ha szem√ľgyre vessz√ľk a mai magyar √©letet, a nemzet egyetemes √©rdekeivel ellent√©tes bank- √©s kartellkapitalizmus tobz√≥d√°s√°t, a magyar f√∂ldmŇĪves n√©p, a magyar iparos- √©s kereskedŇĎt√°rsadalom √©s a magyar munk√°sn√©p nyomor√°t, a magyar √©rtelmis√©g sz√∂rnyŇĪ tengŇĎd√©s√©t s a f√≥rumon szereplŇĎ, k√ľl√∂nb√∂zŇĎ "programpontokat" gy√°rt√≥ p√°rtok jelszavas politik√°j√°t, amely parlamenti szaval√°sokban √©li ki mag√°t -, de a nemzet egyetemes √©rdek√©ben alkot√≥ tev√©kenys√©get kifejteni nem tud se jobb, se baloldalon: nem √©rezz√ľk-e t√∂rt√©nelmi sz√ľks√©gnek a nemzeti szocializmust abban a form√°ban, ahogy itt k√∂rvonalaztuk?

A nemzeti szocialista mozgalom f√∂lismerve a t√∂rt√©nelmi fejlŇĎd√©s ir√°ny√°t √©s korunk gazdas√°gi, kultur√°lis sz√ľks√©geit, a liber√°lis kapitalista gazdas√°gi, t√°rsadalmi √©s √°llamrendnek nem "a kin√∂v√©seit" akarja lenyesni, mert h√≠vei tiszt√°ban vannak azzal, hogy ez teljesen hi√°baval√≥, c√©ltalan t√∂rekv√©s: hanem az eg√©sz mai gazdas√°gi, t√°rsadalmi √©s √°llami berendezked√©s hely√©re -, amely a mindennapi √©let tan√ļs√°ga szerint gy√∂ker√©ig korhadt √©s √©letk√©ptelen -, a nemzeti szocializmust √°ll√≠tja, hogy ebben az √ļj gazdas√°gi, t√°rsadalmi √©s √°llamszervezeti form√°ban szabad utat nyisson a nemzeti √©let fennmarad√°s√°t biztos√≠t√≥ t√∂rt√©nelmi erŇĎknek.

A nemzeti szocialista mozgalom teh√°t, amely a nemzeti szocializmus megval√≥s√≠t√°s√°t tŇĪzte ki c√©lul, l√©nyeg√©ben k√ľl√∂nb√∂zik minden oszt√°ly-, vagy csoport√©rdeket k√©pviselŇĎ p√°rtt√≥l, mert l√©nyeg√©ben vil√°gn√©zeti mozgalom s a mai liber√°lis kapitalista vil√°gfelfog√°ssal a nemzeti szocialista vil√°gn√©zetet √°ll√≠tja szembe, teh√°t egy m√°s t√°rsadalmi √©s √°llamb√∂lcseleti felfog√°st s a k√©t vil√°gfelfog√°s tŇĪz √©s v√≠z; vagy az egyik, vagy a m√°sik van unalmon. Eszerint √©l, fejlŇĎdik a magyar n√©p, a magyar nemzet, vagy gy√∂trŇĎdik tov√°bb, m√≠g el nem pusztul.

Advertisement

Az ellent√©t, amely √°thidalhatatlan, a liber√°lis kapitalista vil√°gfelfog√°s √©s a nemzeti szocialista vil√°gfelfog√°s k√∂z√∂tt az alapelvben van, amely az emberi cselekv√©seket a gazdas√°gi √©s t√°rsadalmi √©letben ir√°ny√≠tja. A liber√°lis kapitalista vil√°gfelfog√°s szerint a gazd√°lkod√°s c√©lja - a korl√°tlan mag√°nhaszon s ennek megszerz√©si m√≥dja √©s eszk√∂ze a spekul√°ci√≥, amely sohasem n√©zi a k√∂z√©rdekeket, a t√°rsadalom, a nemzet jav√°t: sz√°m√°ra "a p√©nznek nincs szaga!"‚Ķ Teh√°t embertelen, konokul gonosz. A nemzeti szocialista vil√°gfelfog√°s a gazd√°lkod√°s c√©lj√°t - a k√∂z anyagi √©s kultur√°lis sz√ľks√©gleteinek lehetŇĎ t√∂k√©letes kiel√©g√≠t√©s√©ben l√°tja. Eszk√∂ze: a termelŇĎ munka √©s a javak igazs√°gos cser√©je. Senki sem gazdagodhat a k√∂z rov√°s√°ra spekul√°ci√≥ √ļtj√°n; senki sem tehet szert nagy munkan√©lk√ľli j√∂vedelemre a termelŇĎ-munka √©s re√°lvagyon - a f√∂ldbirtok - k√°r√°ra. A liber√°lis kapitalista gazdas√°gi √©s t√°rsadalmi rend ir√°nytŇĪje az √©letben - a profit; a nemzeti szocialista gazdas√°gi √©s t√°rsadalmi rend√©: a k√∂z√©rdek √©s a k√∂zj√≥. Ez az, ami - tŇĪz √©s v√≠z!

Az √°llam√©let szervezet√©nek √©s a k√∂zhatalom gyakorl√°s√°nak a k√©rd√©se is ezekkel az alapelvekkel f√ľgg √∂ssze. A liber√°lis kapitalista gazd√°lkod√°si √©s t√°rsadalmi rendben az √°llam√©let √©s a k√∂zhatalom a plutokr√°cia, a p√©nz urainak d√∂ntŇĎ befoly√°sa alatt √°ll; egyetlen c√©lja a plutokr√°cia uralm√°nak, a bank- √©s kartellkapitalizmus √©rdekeinek megv√©delmez√©se √©s ig√©nyeinek kiel√©g√≠t√©se - a kizs√°km√°nyolt n√©pr√©tegek esetleges l√°zad√°s√°val szemben. A liber√°lis kapitalista √°llam√©letben a v√°ltakoz√≥ korm√°nyok b√°rmilyen nevet adjanak is maguknak p√°rt√°ll√°suk szerint, nem egyebek, mint - a plutokr√°cia lak√°jai. A nemzeti szocialista szabad munka√°llam, amely a krisztusi erk√∂lcs s az isteni √©s term√©szetjog alapelv√©n √©p√ľl fel, olyan k√∂zhatalmi szervezet -, amely a k√∂z√©rdeket √©s a k√∂zj√≥t szolg√°lja: a gazdas√°gi √©s t√°rsadalmi √©letben lehetetlenn√© teszi √©s ki√≠rtja a parazita, √©lŇĎsdi alakulatokat s egyens√ļlyi helyzetet teremt, vagyis az √©rdekellent√©teket kiegyenl√≠ti a termelŇĎmunka √©s t√°rsadalmilag sz√ľks√©ges egy√©b munka minden √°g√°ban. A nemzeti szocialista szabad munka√°llam teh√°t szerkezet√©ben, f√∂l√©p√≠t√©s√©iben √©s tev√©kenys√©g√©ben is m√°s, mint a mai liber√°lis kapitalista √°llamszervezet a maga tehetetlen, munkak√©ptelen, sz√≥nokl√≥, idŇĎt s a nemzet p√©nz√©t pocs√©kol√≥ √ļgynevezett "parlament√°rizmus"-√°val. A nemzeti szocialista szabad munka√°llam korm√°nya - sohasem lehet egyik vagy m√°sik √©rdekcsoportnak, vagy t√°rsadalmi r√©tegnek a korm√°nya, nem szolg√°lhat oszt√°ly√©rdekeket, hanem, mint a k√∂zhatalom birtokosa -, mindenkor a n√©pi k√∂z√∂ss√©g az egyetemes nemzeti √©rdekek szolg√°lat√°ban √°ll.

A nemzeti szocializmus megval√≥sul√°sa nem f√ľgg sem a bank- √©s kartellkapitalizmus kegy√©tŇĎl vagy engedelm√©tŇĎl, sem a technikai eszk√∂z√∂k fejletts√©gi fok√°t√≥l, vagy m√°s egy√©b k√ľlsŇĎ hatalmi erŇĎtŇĎl -: csup√°n a nemzet √∂ntudatra-√©bred√©s√©tŇĎl, szellemi √©s erk√∂lcsi √©let√©nek ir√°nyv√°ltoz√°s√°t√≥l √©s a nemzeti √∂ntudatra √©bredt t√∂megek tettrek√©sz akarat√°t√≥l.

Advertisement

A nemzeti szocializmus √ļj ide√°lokat hirdet √©s √∂nfel√°ldoz√≥ idealizmust k√∂vetel h√≠veitŇĎl. K√ľzdelmeiben, harcaiban nem vezetik az √°lmodoz√°s lid√©rcf√©nyei, nem vezetik ill√ļzi√≥k, teh√°t amire t√∂rekszik: nem ut√≥pia, mert szorosan egybeesik az egyetemes t√∂rt√©nelmi fejlŇĎd√©s ir√°nyvonal√°val. Azok a gy√∂keres gazdas√°gi, t√°rsadalmi √©s √°llamszerkezeti reformok, amelyeket szerves egys√©gbe foglalva hirdet, a k√ľsz√∂b√∂n √°ll√≥ √ļj t√∂rt√©nelmi korszak szil√°rd alapjai.

A magyar n√©pnek, a magyar nemzetnek, ha nem akar elpusztulni s nyomorultul pr√©d√°j√°v√° lenni a liber√°lis kapitalista rabl√≥gazd√°lkod√°snak, a bank- √©s kartellkapitalizmusnak, hanem tov√°bb akar √©lni egy √ļj magasabbrendŇĪ n√©pi √©s nemzeti √©letform√°ban, akkor az √ļj t√∂rt√©nelmi korszak k√ľsz√∂b√©t b√°tor l√©ptekkel kell √°tl√©pnie s hozz√° kell kezdenie a nemzeti szocializmus gy√∂keres reformjainak kereszt√ľlvitel√©hez.

Röviden összefoglalva a mondatokat, hogy mindenki megértse, mit akar a nemzeti szocialista mozgalom:

Advertisement

HARCOL

a liberális kapitalista kizsákmányoló osztályállam- és a marxista gyár- és fegyházállam ellen;

S C√ČLKITŇįZ√ČSE:

a kereszt√©ny erk√∂lcsi alapon fel√©p√ľlŇĎ nemzeti szocialista szabad munka√°llam megval√≥s√≠t√°sa!

Advertisement

Ehhez pedig nem kell egy√©b, hogy megval√≥suljon, mint: meg√ļjult szellem, nemzeti √∂ntudat, tetterŇĎ √©s b√°tors√°g!

[1] V. √∂. Szoci√°lpolitikai √©vk√∂nyv. - Szerkeszti ifj. ErŇĎdi-Harrach B√©la. I. k√∂tet. 1912-1929. Kir. Magy. Egyetemi Nyomda - 18. old.